Az elemzés újdonsága, hogy a nyári és az őszi vizsgaidőszak tanulói szinten összevont eredményeit dolgozza fel. Az így kalkulált, a beiratkozók számához viszonyított sikerességi arány 2020-ban 77,2%-os volt az aktuális évfolyam nappali tagozatos diákjai körében. A magyarul tanulók esetében 74,9%-os – valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag.
Az Erdélystat elemzése rámutat arra is: az alacsonyabb sikerességi ráta ellenére a magyar nyelven tanulók hasonló arányban szereztek érettségi diplomát, mint a teljes romániai diákpopuláció, a sikeresen érettségizők körében az arányuk 4,2%-os. Ennek magyarázata, hogy a magyarul érettségizők nagyobb arányban iratkoznak be, vesznek részt, illetve próbálkoznak ősszel is az érettségi vizsgán. A magyar diákok ilyen értelemben fokozatosan ledolgozzák hátrányukat, a gyengébb teljesítményt magasabb motivációjuk és kitartásuk ellensúlyozza.
A sikerességi arányok jelentősen eltérnek szakok szerint – mutat rá az Erdélystat elemzése. Az elméleti képzésben a sikerességi arány 88, a hivatási (vokacionális) képzésben 76, a szaklíceumi képzésben pedig 44%-os volt a magyarul tanuló, nappali tagozatos diákok körében. A magyar tagozatok lemaradása a filológiai, a szakközépiskolai, a művészeti és a sportosztályokban jelentős, azonban a természettudományi és a matematika–informatika profilú tanulók az országos átlag felett teljesítettek.
Hogyan teljesítettek a Szatmár megyei középiskolák?
Az Erdélystat immár a második alkalommal tette közzé a magyar tannyelvű osztályokkal működő középiskolák rangsorát, így lehetőség adódik összevetni, hogy mely iskolák pozíciója javult, illetve romlott 2019 és 2020 között. Amennyiben minden profilt szem előtt tartva rangsoroljuk a Szatmár megyei középiskolákat, akkor első helyre a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum kerül, ahol a tavalyi tanév végén 53 vizsgázóból 51-nek sikerült érettségi diplomát szereznie, ezzel a sikerességi ráta 96,2 százalék lett, az írásbeli vizsgákon szerzett jegyek átlaga pedig 8,13 volt. Második helyre a Nagykárolyi Elméleti Líceum került, ahol 74-ből 70 érettségizőnek sikerült megugrania azt a bizonyos lécet, az írásbeliken kapott osztályzatok átlaga pedig 7,82 volt. Harmadik helyen ismét egy szatmári tanintézmény, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium végzett, ahol nem kevesebb mint 160-an vettek részt az érettségi vizsgán. 151 végzős teljesítette az elvártat, a sikerességi arány tehát 94,4 százalék, a vizsgázók által szerzett jegyek átlaga pedig 7,81 volt. A három iskola ezen eredmények alapján az országos összesítés 15., 20. és 22. helyét mondhatja magáénak.
A Szatmár megyei lista negyedik helyére a Tasnádi Technológiai Líceum került, ahol mindösszesen 11-en vizsgáztak magyar nyelven, viszont közülük 7-nek sikerült is diplomát szereznie. Sikerességi arányuk így 63,6 százalék, átlagjegyük pedig 6,41. A Szatmárnémeti Református Gimnáziumban 61-en tették próbára tudásukat, s 37 végzősnek sikerült is megütnie a mércét. Ez 60,7 százalékos sikerességi arányt jelent, a diákok átlagosztályzata pedig 6,80 lett. Az Aurel Popp Képzőművészeti Líceumban a 10 magyarul érettségiző diák 60 százaléka teljesítette a próbát, az írásbeli vizsgákon szerzett átlagjegyük 6,32 volt. A nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceumban 26-ból mindösszesen 12-en szereztek diplomát (46,2 százalék), átlagosztályzatuk pedig 6,33 volt, a szatmári Gheorghe Dragoș Gazdasági Líceum diákjai közül 22-en érettségiztek magyarul, viszont csupán 6 végzősnek sikerült diplomát érő jegyeket szereznie, átlaguk 5,42.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy egy év adataiból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, és az olvasókat is óvnánk ettől. Az iskolákban gyengébb és erősebb évfolyamok követik egymást, egyik évben jobban sikerülnek a vizsgák, a másikban kevésbé. Ugyanígy fontos lenne ismerni az érettségire jogosultak számát osztályonként (mivel nem mindenki iratkozik be a vizsgára), és figyelembe lehetne venni az ezelőtt négy évi felvételi eredményeket, amely segítségével az iskolák hozzáadott értéke is becsülhető lenne. Sajnos ezek az adatok – egyelőre – nem állnak rendelkezésünkre” – írja elemzésében az Erdélystat,
Hozzáteszik ugyanakkor, hogy „Azt sem gondoljuk, hogy az érettségi sikeressége az egyetlen mutatója egy oktatási intézmény minőségének, hiszen egy iskola rengeteg egyéb, nem könnyen mérhető és számszerűsíthető értéket ad a diákoknak, melyek függetlenek a tesztek eredményeitől, de a gyermekek későbbi életútja, sikeressége szempontjából esetleg sokkal meghatározóbbak. Ennek ellenére fontosnak tartottuk a rangsor elkészítését és közlését, mert az ilyen visszajelzések – még ha esetleg pontatlanok is –, ha másként nem, legalább az általuk kiváltott vitákon át egy színvonalasabb erdélyi magyar közoktatás felé vezethetnek.”
Részletes elemzésért, a módszertanért és pontos számadatokért az Erdélystat.ro oldalát lehet keresni.
